Zengővárkony község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Pécsváradi kistérség
Lakosság: 414 fő
Terület: 16.71 km²
Népsűrűség: 24,78 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 72

Fekvése

Zengővárkony a Zengő lábánál fekszik, a Pécs-Budapest közötti 6-os számú főút mellett, Pécsváradtól 3 km-re.

Története

A helyet ősidők óta lakják. A Zengővárkonyi Madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt tó őrzi [1].) A területet Szent István a Pécsváradi Apátságnak adományozta az apátság alapítólevele szerint. Az árpádkori oklevelek Villa Varkun, Warkun, Varkon néven említették, lakói magyar nemes jobbágyok voltak.

Zengővárkony túlélte a török hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. (A falu határában van egy Tótok Szőlleje nevű dűlő. A török kiűzése után németek is betelepedtek.

Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.

1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.

Hagyományőrzés

A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés és nem csak a nép hagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét – mint Fülep Lajosét – is híven őrzik. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. A Tájházban működik a hagyományos kismesterségeket és a paraszti kultúrát őrző Kézművesek Baranyai Egyesülete.

Néptánccsoport

Zengővárkony tánc- és dalhagyományait a Hagyományőrző Művelődési Egyesület őrzi immár több mint 30 éve nagy sikerrel. A néptánccsoport és fúvószenekara a 70-es években alakult Császár János és Töttös Sándor keze alatt. 1992-ben vált a csoport egyesületté, és 2003 óta a fiatalabb generáció vette kezébe a tánccsoport vezetését. A néptánccsoport több ízben szerepelt arany minősítéssel és megkapta a nívó-díjat, melyre rendkívül büszke. Koreográfiái a helyi hagyományokat dolgozzák fel, pl. Gesztenyeszüret, Lakodalmas, Legénybúcsú... Az országban szívesen vesznek részt a különböző fesztiválokon, hiszen nemcsak őrízni, hanem bemutatni is szeretnék a hagyományokat, csodás öltözetüket, pattogós zenéiket.

Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőtt Pécsváraddal. Közös hagyományuk a Leányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a "kálomista búcsú". A Leányvásárt csak kétévente szervezik, mert minden második évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” névvel szervezik meg az ünnepet.

Nevezetességei

Zengővárkony címere szalmából (Nemzetközi Szalmagyűjtemény, Tóth Ferencné alkotása)

Negyven hektáros ősi szelídgesztenyés (pusztulóban van, de 500-600 éves fáinak egy része még áll)
Fülep Lajos-emlékház
Rockenbauer Pál sírja
Nemzetközi Szalmagyűjtemény (Szalmakincstár) [2]
Császár János-emlékház
Tojásmúzeum (Míves Tojás Gyűjtemény, nyolcnyelvű honlapja: [3]
Tájház [4]
Hagyományőrző Művelődési Egyesület (műsoruk megrendelhető ld. www.zvhme.hcp.hu)

Következő községek

További községek